Ki az a német politikus, aki körül a boszniai válság kirobbant?

2025. február 27. 20:40

Bosznia-Hercegovina főképviselője egy külföldi politikus, az ő rendelkezéseinek megszegéséért kapott börtönbüntetést az államszövetség szerb részének vezetője.

2025. február 27. 20:40

Mint lapunk megírta, szerdán egy bosznia-hercegovinai bíróság első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre és hat év hivatali tevékenységtől való eltiltásra ítélte Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, amiért 

olyan törvényeket írt alá, amelyek ellentmondtak az alkotmánybíróság és a bosznia-hercegovinai főképviselő döntéseinek.

Bosznia-Hercegovina egy államszövetség, amely két országrészből áll, a bosnyák-horvát többségű Bosznia-hercegovinai Föderációból és a szerb entitásból, a boszniai Szerb Köztársaságból. Az államalakulatot a véres boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás hozta létre, de már megalakulásakor komoly  bírálatok érték, és sokan kétségbe vonták életképességét. 

A kritikák lényege, hogy különböző politikai hagyományokkal bíró három külön etnikum egyezett meg egy államszervezetben, amely bürokratikus, mesterséges, és az eltérő érdekek miatt lassú döntéshozatalú. Másrészt, ez nem egy balkáni történelmi gyökerekkel bíró, organikus szervezet, hanem 

leginkább az Egyesült Államok politikai projektje volt, hogy ezzel lezárja az etnikai háborúkat a térségben. 

Harmadrészt, az államszövetség egyben tartását katonailag a NATO békefenntartói garantálták, a daytoni egyezség betartását, a politikai működés szavatolását pedig egy főképviselőre bízták, ezt a tisztséget ezért hozták létre.

A főképviselő tisztét eddig mindig európai politikusok töltötték be (jelenleg a nyolcadik mandátumot töltik be), a helyettesi posztot pedig amerikaiak,  így ez mindig is egy testidegen intézmény volt az államvezetés csúcsán, 

a boszniai állampolgárok egyfajta nemzetközi helytartóként tekintettek rá. 

Amíg a főképviselő iránymutatásaival a két entitás törvényhozásai összhangban voltak,  addig nem volt konfliktus, de Milorad Dodik, a szerb államrész vezetője több ilyen felső döntés figyelembe vételét mellőzte az elmúlt években, amikor a szerb terület egyes új jogszabályait aláírta.

Az államszövetség bírósága előtt ezért fogták perbe, és első fokon ezért ítélték el. Az 1995-ös egyezség védnöke, 

az Egyesült Államok az ítéletet üdvözölte, és Bosznia-Hercegovina területi integritásának megőrzésére figyelmeztetett.

Dodik ugyanis többször tett arra kijelentést – legutóbb épp szerdán, az ítélethirdetést követően –, hogy a Szerb Köztársaság elkezdi a leválást a boszniai államról, és elindul az állami függetlenedés felé.

Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén" – közölte a szerb vezető, aki szerint Bosznia-Hercegovina megszűnt olyan államnak lenni, mint amilyen eddig volt.

Az államszövetség szétesésének megakadályozására hivatott hivatal tehát a főképviselő, 

ezt a tisztséget jelenleg egy német politikus, Christian Schmidt tölti be.

A német politikus a CSU tagja, harminc éven át a Bundestag képviselője, 2005 és 2013 között a védelmi minisztérium parlamenti államtitkára, majd 2014 és 2018 között az agrártárca vezetője volt. 2021 nyarától áll a bosznia-hercegovinai állam élén.

Megválasztása azonban jogi-politikai viták tárgya: Milorad Dodik régóta illegitim vezetőnek nevezi, mert az ENSZ nem hagyta jóvá a kinevezését. 

A német kormány javaslatára került a pozícióba, de a Biztonsági Tanács-i szavazáson Oroszország és Kína nem támogatta, 

így a korábbi főképviselőkhöz hasonlóan egyértelmű jóváhagyás nélkül kezdte meg mandátumát.

A daytoni egyezmény szövege nem tartalmazza, hogy egyhangú szavazással kell megválasztani a BT-ben, ezért a többségi elvvel is jóváhagyott képviselőnek ismerik el, ráadásul az egyezmény interpretációjára éppen a főképviselő jogosult.

Németországban a boszniai válság miatt az AfD vetette fel, hogy vajon valóban legitim-e Schmidt kinevezése. Legitimitása azonban eddig komolyan nem kérdőjeleződött meg.

 

fotó: Christian Schmidt egy szarajevói sajtótájékoztatón beszél 2024. március 4-én  /  ELVIS BARUKCIC / AFP

Ezt is ajánljuk a témában

--

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pipa89
2025. február 28. 08:12
Amiről nem szól a fáma: lecsekkolták már Herr Schmidt hátterét? Esetleg rendelkezik vmilyen kapcsolattal a németországi tőkés elitcsaládokkal, netán Soroshoz, vagy még konkrétabban a GAZDÁK pénzes bugyrához, a BlackRockhoz? NEm is értem, hogy miért vesződik bármely médiamunkás a felszínnel, amikor mára egyértelmű már, hogy mit kell keresni, amivel minden érthetővé válik.
Interista
2025. február 28. 07:13
Libsik elkezdtek rombolni a balkánon is. Remélem jól pofán vágják ezeket a szerbek.
gilou-berger-le-bobo-ugandais-2
2025. február 27. 23:34
Az oroszok már nagyon háborúznának ott is. A következő világháborúban is benne leszünk nyakig és ismét a nyertes oldalon állunk majd.
lendvaiildiko
2025. február 27. 22:52
Urzula előbb a német hadsereget vágta taccsra, most az unió sírbetevője. Ez a fószer is vélhetően egy csinovnyik, német selejtes export. Elenskyt legalább megválasztották u krajna államfőjének, de viszont jó néhány hónapja mandátum nélküli nemzetvezető, s nem tartottak választást. Ez a német pofa Schmidt úgy "államfő", hogy meg sem választották. Európa puskaporos hordója legalább annyira velejéig demokratikus, mint u Ukrajna. Finoman: bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű, durvábban, a vezető madám leprostizza a földszinten forgalmat lebonyolító kolléganőt....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!